Semmi.

Elrontottuk, s hogy hol,
s hogy TE, VAGY ÉN?
Már magam sem tudom.
Elmult, s vissza nem jő,
-csak emlékként-
mint mikor a felhőt
borult alkonyon
a napsugár
áttöri búcsuzon.
S ujra-ujra látlak
csábitgató-
izzó, szinpompásnak,
de felhevíteni
már nem tudsz:
elmult, Álom, Semmi.