"Gyere ülj Kedves mellém"

Sejtetted,vagy inkább tudtad:
ha az ajtón kilépsz
vissza már az utad
nem találod míg élsz.
Mondani akartál volna
még valamit, egy utolsót,
de önzésem és félelmem
Beléd fojtotta a szót.
Most már mardos örökké
a lelkiismeret:
vajon jogos volt-e bennem
a féltő szeretet,
s a hitem hogy tartósítom:
s még tovább lehet
ez által maradandó
lesz az életed.