Az idő lejtős talaján szántván
réveteg tekintete előtt
biztos utat ró a levelek közt-
mint a kőltő- a verse aranyán
Mi történt a nagyvilágban? tudja,
hiába puhány teste egy spirálban:
megjelennek " szarvai" megfontoltan
és kémkedőn a térbe szúrja.
Eddig nehezen törte át a lugast
egy levél tövisén fennakadva
-előtte fű, síkság le nem aratva-
így út nincs,hát elkezdi ő, az utas.
Mögötte feltűnik az ezüst nyom...
hozzá kellene hasonlitanom
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése