Hulldogáló falevelek
be szeretlek banneteket,
sirdogálő bús lelkemet
csakis ti érthetitek meg.
Őszi idők, fuvó szellők
miért igértek új esztendőt
ha borútok szívemhez nőtt,
s ha olyan lesz mint ezelőt.
Rozsdás-barna őszi szinek
lepjétek be lépteimet,
takarjátok be a múltat,
s hozzatok már igaz ÚJAT.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése