Akesergő kis gerlice
búsan száll, mert nincs senkije,
búsan száll a pusztán által
szárnyszegetten,holtfáradtan.
Ameddig él mindig gyászol
elrepülne e világból:
zöld erdőkön ha átrepül
nem látja azt, lombot kerül
s repül-repül mignem elhull...
kerüli a fát ha virul.
És ha megáll néha-néha
nyugvóhelye kiszáradt fa,
vagy sziklára telepedik
s nem is iszik, nem is eszik,
ahol hideg vízet talál
felkavarja és tovaszáll
s ha valahol vadászt lát
felé veszi az útját.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése