Tudod mit? Nem védekezem.
Nincs Rád időm,
hazudj, ravaszkodj, örjöngj, mit tegyek:
átnézek Rajtad, mint a levegőn.
Elég voltennyi napon át remélni,
és várni kiméletesen,
már nem kiméllek, nem is figyelek Rád,
vállallak és léted megszüntetem.
Ha barát akarsz lenni elfogadlak,
de kibirlak mint bármi mást:
úgy néztelek mint elmúlt örömöt,
nézlek majd mint egy sorscsapást.
Téged csak a magad fájdalma izgat,
ma is csak a dűhödnek élsz,
nincs Rád időm, majd beszélgetünk újra
egyszer, talán ha észretérsz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése