Tudod mit? Nem védekezem.
Nincs Rád időm,
hazudj, ravaszkodj, örjöngj, mit tegyek:
átnézek Rajtad, mint a levegőn.
Elég voltennyi napon át remélni,
és várni kiméletesen,
már nem kiméllek, nem is figyelek Rád,
vállallak és léted megszüntetem.
Ha barát akarsz lenni elfogadlak,
de kibirlak mint bármi mást:
úgy néztelek mint elmúlt örömöt,
nézlek majd mint egy sorscsapást.
Téged csak a magad fájdalma izgat,
ma is csak a dűhödnek élsz,
nincs Rád időm, majd beszélgetünk újra
egyszer, talán ha észretérsz.
2011. január 31., hétfő
BÚCSÚ
Ismét "hosszú" a hajad,
-talán még tetszel is-
és még azt mondom: Maradj.
Ismét csillog a szemed,
-lehet, hogy megálltál már-
de már azt mondom: Eredj.
Ismét bűvöl mosolyod,
-talán még van álmod-
az enyem: s z e r t e f o s z l o t t.
-talán még tetszel is-
és még azt mondom: Maradj.
Ismét csillog a szemed,
-lehet, hogy megálltál már-
de már azt mondom: Eredj.
Ismét bűvöl mosolyod,
-talán még van álmod-
az enyem: s z e r t e f o s z l o t t.
2011. január 29., szombat
Bătania
Egy éve eltávozott az élők sorából Dr Árgyelán Sándor nagykövet barátom aki Battonya című poémémat átköltötte román nyelvre. E munkáját közzétéve emlékeznék Rá.
Trecuseră un an decînd n-ea părăsit prietenul meu Alexandru Ardelean Dr. ambasador care a tradus în limba româna poema mea întitulată Battonya. M-aş aminti de Dînsul interpretând lucrarea Sa.
Aşa sună odinioară povestea
că Batu kan sălaş aici avea,
iar dacă îstai adevărul,
poate să însemneze doar faptul:
aceste meleaguri din timpuri istorice
erau populate şi de mult ştiute.
Oare furia şi graţia
a cîte popoare şi horde străine
ar fi fost în stare
soartea sa i-o determine.
Aşa nu e întâplator
c-n ale sale gigase braţe
numai biserici încap cam şapte,
şi vreo trei case de rugăciuni
cu credincioşi de mai multe feluri.
Totuşi de-ale secoleor vremuri
îşi rabdă reciproc povări şi necazuri.
De două pre doi kilometrii
-un tetraeder de toata firea-
pe la capete cu prelungire,
asemenea unei suite orgamentate
peste reţeaua de străzi bine aşezate
trece curge cu multiple arcuri
ale rîului Szárazér
cu podoaba de atâtea poduri,
pe mal cu mărunte parcuri.
Dar unde o fi Promenada şi estrada
cu al său znop de frumoase culori
hotelurile cu ale lor doborţri,
fabricile de ţiglă arsă
şi moarele de pe vremuri
una măcina cu foarţa de vânturi.
Trecuseră un an decînd n-ea părăsit prietenul meu Alexandru Ardelean Dr. ambasador care a tradus în limba româna poema mea întitulată Battonya. M-aş aminti de Dînsul interpretând lucrarea Sa.
Aşa sună odinioară povestea
că Batu kan sălaş aici avea,
iar dacă îstai adevărul,
poate să însemneze doar faptul:
aceste meleaguri din timpuri istorice
erau populate şi de mult ştiute.
Oare furia şi graţia
a cîte popoare şi horde străine
ar fi fost în stare
soartea sa i-o determine.
Aşa nu e întâplator
c-n ale sale gigase braţe
numai biserici încap cam şapte,
şi vreo trei case de rugăciuni
cu credincioşi de mai multe feluri.
Totuşi de-ale secoleor vremuri
îşi rabdă reciproc povări şi necazuri.
De două pre doi kilometrii
-un tetraeder de toata firea-
pe la capete cu prelungire,
asemenea unei suite orgamentate
peste reţeaua de străzi bine aşezate
trece curge cu multiple arcuri
ale rîului Szárazér
cu podoaba de atâtea poduri,
pe mal cu mărunte parcuri.
Dar unde o fi Promenada şi estrada
cu al său znop de frumoase culori
hotelurile cu ale lor doborţri,
fabricile de ţiglă arsă
şi moarele de pe vremuri
una măcina cu foarţa de vânturi.
2011. január 16., vasárnap
Imagină reală
În oarecare măsură
-ştiu că aceasta e dură-
totuşi un egoism mă cuprinde
şi nu pot să cred 'n nime
oricît mi-ar place fiinţa Ta
pre aproape de mine nu te voi lăsa.
Anii pe rînd au trecut
avusem foarte puţin belşug:
doru-mi-e ce mai încă vine
molcom să fie, în line.
-ştiu că aceasta e dură-
totuşi un egoism mă cuprinde
şi nu pot să cred 'n nime
oricît mi-ar place fiinţa Ta
pre aproape de mine nu te voi lăsa.
Anii pe rînd au trecut
avusem foarte puţin belşug:
doru-mi-e ce mai încă vine
molcom să fie, în line.
Egyedüli vágyam. MIhail Eminescu versének fordítása.
Egyedüli vágyam:
az éj csendjében
hagyjatok meghalnom
tenger közelében,
álmom legyen szelíd
és az erdő közel
ott, hol tngert föd el
az ég, s fátylat terít.
Nem kell pompa s gazdag
sírt sem kiván lelkem,
ővezzék a testem
ágyként üde gallyak.
Miattam ne ejtsen
senki fájó könnyet,
hervadt őszi levél
lepje be a földet
s míg zajjal ömlenek
egymásb a patakok
ússzon a hold
a fenyvesek felett,
szüntelen szárnyaljon
az est hűvős szele,
s a szent hárs levele
rezegjen az ágon.
S mikor már nem leszek,
az elmúlás szelén
halomként majd befed
a sok kedves emlék.
Az esthajnal csillag
fönn az égen távol
-lévén jóbarátom-
Ő is hozzám ballag,
s amíg haragosan
bömböl majd a tenger
porrá lesz a testem
örökös magányomban.
évfordulói megemléketésként
az éj csendjében
hagyjatok meghalnom
tenger közelében,
álmom legyen szelíd
és az erdő közel
ott, hol tngert föd el
az ég, s fátylat terít.
Nem kell pompa s gazdag
sírt sem kiván lelkem,
ővezzék a testem
ágyként üde gallyak.
Miattam ne ejtsen
senki fájó könnyet,
hervadt őszi levél
lepje be a földet
s míg zajjal ömlenek
egymásb a patakok
ússzon a hold
a fenyvesek felett,
szüntelen szárnyaljon
az est hűvős szele,
s a szent hárs levele
rezegjen az ágon.
S mikor már nem leszek,
az elmúlás szelén
halomként majd befed
a sok kedves emlék.
Az esthajnal csillag
fönn az égen távol
-lévén jóbarátom-
Ő is hozzám ballag,
s amíg haragosan
bömböl majd a tenger
porrá lesz a testem
örökös magányomban.
évfordulói megemléketésként
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)